Ennyi volt, vége, mindenki jegyzeteljen: német lapok döntöttek romba egy közkedvelt magyar vélekedést!

Miközben idehaza ki-ki a saját portája előtti sepregetés, azon belül is elsősorban a személyes kommunikációjának átgondolása és felülvizsgálata helyett határozottan tudni véli, hogy

és miközben visszatérően magyarázzák nekünk okos, világlátott emberek, hogy nincs még egy ilyen széthúzó nemzet, mint a magyar, a helyzet további romlásáért felelős tényező pedig a NER, mit látunk a legjelentősebb német lapok címlapján? Egy közvélemény-kutatáson és mélyinterjúkon alapuló friss tanulmányt, amely szerint

Miközben a megkérdezettek bő háromnegyede tartana kívánatosnak több valódi közösségi élményt, a hozzájuk képest másképp gondolkodókra is kiterjedően, csupán kilenc százalék véli úgy, hogy az elkövetkező évtizedben lesz előrelépés ezen a téren.

a két évvel ezelőtti kutatáshoz képest – ráadásul egybecsengenek egy részben hasonló témájú francia kutatás eredményével, amelyben a megkérdezett franciák 92 százaléka állította, hogy a társadalom, amelyben él, erőszakos, és ez az erőszak egyre csak fokozódik.

„Társadalmi bizalmatlanság, csöndes elidegenedés és a bizakodás hiánya” – így összegzi a német helyzetet a Die Welt. A konkrét mélyinterjúkban egy hatvanéves nő például elmondja: „mindenütt széthúzást, irigységet és rosszindulatot lát az ember”, egy 35 éves nő pedig kijelenti:

A kutatást megrendelő alapítvány (egy identitással kapcsolatos kérdéseket vizsgáló filozófiatudományi szervezet) vezetője szerint a riasztó helyzet elsődleges oka az erősödő énközpontúság. A rengeteg aktuális probléma miatt sokan igyekeznek visszahúzódni a saját köreikbe; a fárasztóbbnak ítélt vagy másképp gondolkodó embertársaikat gondosan kerülik. 84 százalék egyet is értett azzal az állítással, hogy

A leginkább konfliktuskerülő korcsoport a legfiatalabbaké, a 18–29 éveseké: ők kifelé igyekeznek a lehető legkisebb feltűnést kelteni, megelőzendő, hogy támadási felületet kínáljanak. Ennek megfelelően

mert fél a kritikáktól (az össztársadalmi átlag sem alacsony: 40 százalék). Hasonlóképpen a fiatalok azok, akik a legnagyobb arányban tartják nehezen elviselhetőnek az övéiktől eltérő meglátásokat – minden negyedik német huszonéves állította ezt magáról.

és csupán szűk egyötödük véli úgy, hogy kellően védett az olyan külső fenyegetésekkel szemben, mint a háború, a terror vagy egy kibertámadás. Arra a kérdésre, hogy melyek a legaggasztóbb problémák, a megkérdezettek

Végezetül egyvalami még kiderül a tanulmányból, nem mintha a spanyolviasz lenne: leginkább azok érzik úgy, hogy létezik társadalmi összetartás, akik személy szerint aktivizálják magukat – akár valamely sportegyesületben, akár önkéntesként, a szomszédságban vagy politikai jellegű kezdeményezésekben.

az efféle csodavárás ugyanis ma már nemigen hoz eredményt; a helyzet javításáért maguk a polgárok is felelősek, nekik kell odatenniük magukat, meghallgatniuk másokat és megpróbálni néha mások szemszögéből is nézni a világot.

***

(Nyitókép: Magyar Nemzet / Hatlaczki Balazs)